A formanívó

Nyomtatás
Megjelent: 2011. október 14. péntek Írta: Kárászné Tomanó Ágnes

A grafológia talán legkényesebb pontja, nehezen magyarázható és nehezen érthető része a formanívó. Ne kedvetlenedjünk el, ha sokáig nem tudjuk megállapítani egy írás formanívóját. Előbb – utóbb, sok gyakorlással, rengeteg írás vizsgálatával rááll a szemünk, és ki tudjuk majd szűrni a magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolható írásokat.

Maga a formanívó elmélete Klages német grafológus nevéhez fűződik, amely rengeteg vitát váltott ki, és vált ki mind a mai napig a grafológusok körében. Klages szerint vannak az emberiségnek olyan alacsonyabb rendű népcsoportjai, akiknél az írás kevésbé természetes folyamat. Csak az általa magasabb rendű népcsoportokba sorolható emberek képesek az írás természetes formáját, ezáltal önmagát adni.
Klages szerint minden tulajdonság pozitív és negatív módon fogható fel. Egy-egy írásjelnek is többféle jelentése lehet, így például a betű tengelyétől jobbra kitett ékezet jelenthet élénkséget, gyors gondolkodást, de jelenthet türelmetlenséget, vagy ingatagságot is.
A szívós és az erőszakos; a szerény és a gyáva; az önérzetes és a büszke rokon fogalmak, melyek között -Klages szerint- nem sok a különbség. Hogy az adott írásra éppen melyik tulajdonság a jellemző, azt Klages a formanívó elmélet alapján kívánta eldönteni.

Általában a természetes, életteli, eredeti írásképet magasabb csoportba sorolta, mint a mesterkélt, ügyetlenül formált egyénietlen írásokat. Szerinte a lélek ereje magasba repíti a formanívót, az értelem kontrollja viszont lerántja, alacsonyabb kategóriába helyezi azt. Milyen legyen a magas formanívójú írás Klages szerint?

- Természetes
- Átélt
- Ritmusos
- Eredeti
- Leegyszerűsített

Minél nagyobb fokban tér el egy írás a felsoroltaktól, annál alacsonyabb besorolásba került. Öt értékhatárt, kategóriát határozott meg Klages, ahol az 1-es a legmagasabb, az 5-ös a legalacsonyabb fokozat. A 3-as a sablonos, átlagos írások kategóriája. A 2-es és a 4-es az átmenet a sablonos és a legmagasabb; illetve a sablonos és a legalacsonyabb nívójú írások között.

1/A ábra

Nézzük meg, hogyan sorolta be Klages az Írásmintákat!

1/A ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás

1/B ábra

 

1/B ábra Klages besorolása alapján 1-es formanívójú írás. Az 1/B ábrán Klages saját, fiatalkori írását láthatjuk.

Az írások megítélése, besorolása nem egyszerű feladat, a grafológus szubjektív véleménye dönti el, melyik csoportba helyezi azt.

2. ábra Klages besorolása alapján 2-es formanívójú írás

2. Ábra

3.ábra Klages besorolása alapján 3-as formanívójú írás

3. Ábra

4. ábra Klages besorolása alapján 4-es formanívójú írás

4. Ábra

 

5. ábra Klages besorolása alapján 5-ös formanívójú írás

5. Ábra

Klages, aki elítélte a grafológiában a megérzést, az intuíciókra való hagyatkozást, saját maga teremtette azt meg formanívó elméletével. Nincs ugyanis két olyan grafológus, aki ugyanazt az írásmintát ugyanúgy ítélné meg.
Az egész elméletnek két gyenge pontja van: az egyik a szubjektív vélemény alapján történő besorolás. A másik gyenge pont, sőt kifejezetten hiba a megítélésnél az, hogy a valamilyen oknál fogva többet író ember írásképe átéltebb lesz a jobb beidegzettség miatt, míg a ritkán tollat fogó ember írása nem automatikus, ezáltal nem átélt, nem leegyszerűsített és nem is ritmusos.
Ezek alapján minden olyan ember, aki keveset ír, Klages kategóriái szerint értéktelen, alacsony formanívója miatt. Nem nehéz kitalálni, hová sorolná a mai, számítógépen felnövekvő generációt ügyetlenebbül formált írásképük alapján.

Hogyan állapítsuk meg az írás formanívóját?

A formanívó megállapításánál használjuk azt a képességünket, amivel még e cikk olvasása előtt is akarva – akaratlanul megítéltünk egy elénk került írást. Leginkább az írás ritmusát szoktuk megérezni. Ez alapján mondjuk azt, hogy ez egy nagyon jó, vagy nagyon érdekes írás, egy másikra azt mondjuk, hogy ez egy jó írás. Találkoztunk már olyannal is, amelyik első látásra azt sugallta, hogy rossz írás, negatív érzéseket váltva ki belőlünk.

Mit nézzünk meg először?

Először is a tanult mintától való eltérést, az iskolában ránk erőltetett írástól való menekülést érezzük meg egy grafikumban. Ez az egyediség, amely azonos lehet a Klages féle „eredeti” kritériummal.

Ha valaki nem tudja egy idő után a tanult iskolás írást átformálni akár a dőlésszög, a kapcsolási módok, a zónaarányok, az áthúzások, az ékezetek formájának és helyének változtatásával, vagy a hurokképzések, betűalakzatok másképpen való írásával, akkor nem beszélhetünk vele kapcsolatban sem egyéniségről, sem magasabb fokon álló szellemiségről.

Most ismerkedjünk meg egy másfajta módszerrel, amely Bendetz Móric magyar grafológus nevéhez fűződik. Ő a formanívót az alábbiakból állapította meg:

1 Az írás természetessége, egyszerűsége
2 Az írás olvashatósága, és tagoltsága
3 Az írás szabályossága
4 Az írás arányossága
5 Az írás tempója, sebessége

Mit értünk az írás természetességén, egyszerűségén?

A felnőtt ember alig figyel az írásművelet mozzanataira, automatikus folyamattá vált nála az írás. A tartalomra koncentrál, amit papírra kíván vetni. Mivel a gondolatai sebesebben haladnak, mint a toll a papíron, ezért az írás tempóját fokozni próbálja azért, hogy ne maradjon el a gondolkodás gyorsasága mellett.

6. Ábra  Gyors írás

Természetesen nem mindenkire ez a jellemző. Vannak olyan nehéz fizikai munkát végzők, akiknek keze nehezen tud finomabb mozgást létrehozni, és ugyanez a helyzet a ritkán íróknál is. Nekik nem jelent könnyű feladatot az írás, lassan, nehézkesen formálják meg az egyes betűket.

7. Ábra Gyakorlatlan kéz írása

Sokaknál azonban, akiknél nem nehéz feladat az írás, az alacsonyabb szellemi színvonal, a fontoskodás, a feltűnni vágyás, vagy a sivár lelkivilág jele, az írás túlzott díszítgetése.

8. Ábra Díszített írás


Az egyszerűsített formák megjelenése az író lényegre törő gondolkodásáról, jó logikai képességéről árulkodik.

9. Ábra Természetes és egyszerű írás

A természetes és egyszerű írás is lehet színes, változatos, eredeti betűformálást mutató, szépségre törekvő. Ne tévesszük össze a természetes, egyszerű írást a dísztelen, rideg, kopár írással!
10. Ábra Szépségre törekvő, egyszerű természetes írás

Mit értünk az írás olvashatóságán, és tagoltságán?

Bármilyen gyorsan is ír valaki, figyelembe kell vennie, hogy az írás egy kommunikációs eszköz: nem elég leírni valamit, el is kell tudni olvasni azt. A jól olvashatóságon kívül áttekinthetőnek, rendezettnek kell lennie az írásképnek. Margókat kell hagynia az írónak, a soroknak nem szabad összeakadniuk, a szavak között távolságnak kell lenniük, a gondolati egységeket bekezdésekbe kell rendeznie.



11. Ábra Tagolatlan írás

 

12. Ábra Tagolt írás

Mit értünk az írás szabályosságán?

Akkor nevezünk egy írást szabályosnak, ha az első sortól az utolsóig a betűnagyság, a betűszélesség, a dőlésirány, a nyomaték és a sorvezetés viszonylag állandónak mondható. Azokban az írásokban, amelyek nem ütemesek, üresek, élettelek, bizonyos fokú ingadozás látható a felsorolt írásjellemzőkben. Ez a kis fokú ingadozás nem feltűnő, nem bántó, nem idegesítő. Ha ránézünk egy írásra, és szembetűnik pl. a dőlésszög ingadozása, vagy egy-egy betű a többihez képest óriásira való rajzolása, már nem beszélhetünk szabályos írásról.

13. Ábra Szabálytalan írás(A minta Románné: Ki vagy? C. könyvében található)


Mit értünk az írás arányosságán?

Bendetz Móric szerint az arányosság függ a legjobban össze azzal, amit az írás ritmusának nevezünk. A ritmus a grafológiában bizonyos jelcsoportok állandó, ritmikus visszatérését jelenti.

Az írás ritmusának alapelemei:

- A sorok távolsága
- Az egymást követő sorok szavainak száma
- A szavak közötti távolságok méretei
- A törzsvonalak hossza, méretei mindhárom zónában

Ezen kívül arányosság szempontjából nézhetjük:

- a beírt és a be nem írt felületek arányát (a fehér, vagy a fekete túlsúlyát)
- a margók és az írástömb arányát
- a betűk magasságának és szélességének arányát
- a zónák egymáshoz viszonyított arányát
- a nyomaték egyenletes eloszlását



14. Ábra Aránytalan írás(A minta Románné: Ki vagy? C. könyvében található)

15. Ábra Aránytalan és szabálytalan írás (A minta Románné: Ki vagy? C. könyvében található)

 

Mit értünk az írás tempóján, sebességén?

Bendetz Móric szerint a formanívó megállapításánál a leglényegesebb körülmény az, hogy az írás gyorsan, vagy lassan jött-e létre. Az eddigi kritériumokat könnyebb megállapítani, mert az íráskép magán viseli a szabályosság, arányosság, természetesség és tagoltság jegyeit.

Az írástempó megállapításánál az írásból kell visszakövetkeztetnünk az írómozgásra. Meg kell figyelnünk az író egyén lendületét. Nézzük meg, hogy a szó vége és a következő szó eleje közötti képzelt vonal a lehető legrövidebb és legegyszerűbb-e. Ha igen, akkor ez a gyorsaság, az élénk tempó jele.

Ne csak a rögzített írásnyomokat figyeljük meg, hanem a kéz mozgását is a levegőben, amikor nem ért hozzá az írófelülethez. Kövessük nyomon a vonalakat, nézzük meg, hol szakad meg és hol kezdődik újra. Gondoljunk arra, hogy mi is ott szakítanánk meg az írást?

Mi utalhat még egy írás gyorsaságára?

Az írás kötöttsége. Ezalatt nem az iskolásan kötött írást értjük, hanem a gördülékeny írást, amelyben látjuk a levegőben megtett mozdulatot is, a lendületet, amely a szó végétől a következő szó elejéig helyezi a tollat.

Gyorsaságot olvashatunk még ki a felfelé haladó sorirányból, az írás kötöttségéből, a jobbsodrásból, a jobbradőltségből, az ékezetek előresietéséből, következő betűbe való kötéséből.

Természetesen a balra dőlő írás tempója is lehet gyors, ezt az útrövidítésekből, ligatúrákból, betű-egyszerűsítésekből láthatjuk.


16. Ábra Gyors írás

Gyors írásra utal még a girlandos írásmód és az elvékonyodó nyílszerű végvonalak. Szintén sebesebb tempót árul el a tágabb írás, ami egyre szélesedik; a magasan kitett ékezetek; valamint a szélesedő bal oldali margó. A vonalak vékonyak, élesek, könnyedek. A nyomás közepes, vagy annál gyengébb, de nem erős.

A lassú írás jegyeit is könnyen felismerhetjük a baloldali margó keskenyedéséből, lapszélhez való közeledéséből. Az ilyen írás ductusa árkádos, vagy szöges, sok benne a baltendenciás jel, nem annyira kötött, a toll többször is indokolatlanul felemelkedik a papírról. A szavak közötti képzeletbeli vonalak hosszabbak, az írás nehézkes, a vonalak durvák, vastagok, esetleg mázoltak is lehetnek. A nyomás többnyire erős, nem mindig egyenletes. Az írás szűk, az ékezetek pontosan e helyükön vannak.

17. Ábra Lassú írás

A magas formanívójú írás többnyire gyors, de a túlzott gyorsaság is leránthatja a formanívót, mivel olvashatatlan, ritmustalan grafikumot eredményezhet. A lassúság egyébként nem zárja ki azt, hogy magasabb formanívóra értékeljük az adott írást.

Hogyan állapíthatjuk meg a formanívót Bendetz Móric módszerével?

Bendetz Móric szerint a formanívónak számos fokozata van, de ő is a Klages által felállított ötfokozatú skálát alkalmazta.

Bendetz Móric 1930 körül kezdte grafológiai munkásságát. Három könyve jelent meg 1935, 1937, 1940-ben.
Szerinte azért fontos megállapítani egy írás formanívóját, mert azonos grafológiai jegyek más-más lelki tartalmakat jelölnek a különböző fokozatba tartozó írásoknál. Ami az 1-es formanívónál erős akarat, céltudatosság, az a 2-esnél következetesség, számítás, érdekből való alkalmazkodás. Ugyan ez a 3-asnál önfejűség, szívósság, a 4-esnél elzárkózás, csökönyösség, az 5-ösnél dac, akadékosság lehet.

A kezdő grafológusok számára kidolgozott egy eljárási módot a formanívó könnyebb megállapítására. A fokozatokat százalékminősítéssel helyettesítette.

Így az

1-es formanívó 100%-os lenne
2-es formanívó 80%-os
3-as formanívó 60%-os
4-es formanívó 40%-os
5-ös formanívó 20%-os

A formanívó megállapításának kritériumai tehát:

1. Az írás természetessége és egyszerűsége
2. Az írás olvashatósága és tagoltsága
3. Szabályosság
4. Arányosság
5. Az írás sebessége

Előbb az egyes csoportoknál külön-külön megállapítjuk, hogy az adott írásra nézve hány százalékosak. Ezután az öt értéket összeadjuk és elosztjuk öttel. Végeredményül kapunk egy értéket, amely a százalékban kifejezett formanívót mutatja, pl. 80% = 2-es formanívó.

Nézzük meg két példán keresztül az értékelés menetét!

Az első példa:

1. Ez az írás természetes, díszítéstől mentes, egyszerűsítéseket, útrövidítéseket találhatunk az

  1. sor „szelvényt” szó sz betűjében,
    2. sor „levélbélyeget” szó ly-ban,
    3. sor „elküldeni” szó d-e betűk kapcsolásában
    3. sor „szíveskedjék” szó d-j betűk kapcsolódásában.

    A nyomás egyenletes, de az írásfolyamat helyenként megakad: 1.sor „t”, 3.sor „m” betűje lassú, nehézkes, 4.sor szíveskedjék szavában a j betű ékezete erősen balra lendül, erős nyomással, túl hosszú mozdulattal kötődik az „é” betűbe, ez fékezettséget jelöl. 80%-osnak minősíthetjük.

    2. Az írás jól olvasható és tagolt, a sor és a szóközök normál méretűek, nem eltúlzottak. 100%

    3. Nem szabálytalan, de szabályosnak sem mondható, mert az írás dőlésszögében láthatunk ingadozásokat, a felsőzóna magassága szintén ingadozó, 50%.

    4. Arányosság: A betűk egymástól való távolsága nagyjából egyenletes, de az írás nagysága már váltakozik: az elküldeni szó sokkal kisebb a többinél. 90%

    5. Sebesség: Gyors tempójú írás, gördülékeny, indokolatlanul nem emeli fel a
    tollat az író. Túlnyomórészt girlandos, a nyomás nagyjából egyenletesen elosztott, kivéve 4. sor j betűje, az egyes szavak között a levegőben megtett út a lehető legrövidebb: 3. sor csak – mellékelt - boríték. De vannak sebességcsökkenésre utaló jelek is, az ékezetek túl pontosan és alacsonyan vannak kitéve. Némely kezdőbetűnél a lendület megakad, elgondolkodóvá válik: 1. sor „sz” 2. sor „k” 3. sor „m” 80%.

Összesítve:

1. Az írás természetessége  80%
2. Az írás tagoltsága         100%
3. Szabályosság                 50%
4. Arányosság                   90%
5. Sebesség                     80%
------------------
400%

400% : 5 = 80%                80% = 2-es formanívó

Tehát az írás 2-es formanívójú, mert:

100% = 1-es formanívó
80%   = 2-es formanívó
60%   = 3-as formanívó
40%   = 4-es formanívó
20%   = 5-ös formanívó

A második példa:

 

1. Az írás jobbra dől, de szűk, az ékezetek túl gondosan felrakottak, a túlságosan sok szög és árkád miatt nagyon fékezett, nem folyamatos. Nincs benne semmi túlzás, díszítés, túlzott kilendülés, ezért ha nem is annyira természetes, de egyszerűnek minősíthetjük. 60%

2. Nagyon jól tagolt, világos, olvasható, de fedővonalas. 90%

3. Teljesen szabályos, a szó- és sorközök egyformák, a középbetűk egyenletesen magasak.    100%

4. Arányossága nagyon jó a betűméretek és a zónák egymáshoz viszonyított arányának tekintetében. Ami miatt nem kaphat 100%-ot az a nyomáselosztás. Sok a csomósodás és a mázoltság. 80%

5. Szögletes, árkádos, csomós, szűk. A kilendülő vonalak hiányoznak, az ékezetek pontossága miatt ez egy fékezett tempójú írás. 50%

60 + 90 + 100 + 80 + 50 = 380 ezt elosztjuk 5-tel: 76%

Tehát a 3-as formanívónál sokkal jobb, de nem éri el a 2-est.

Ha 90, 70, 50 vagy 30%-os eredményt kapunk, akkor az azt jelenti, hogy 1-es és 2-es közötti, 2-es és 3-as közötti, 3-as és 4-es közötti, 4-es és 5-ös közötti a formanívója.

Bendetz Móric többször hangsúlyozta, hogy ezt a módszert kifejezetten kezdő grafológusok számára dolgozta ki, melyet később teljesen el lehet hagyni. Ez a módszer gyorsan rászoktatja az embert az egyes formanívó-kritériumok pontosabb érzékelésére.

A formanívó fejezetben szereplő két példa írásmintája, valamint az aránytalan, a szabálytalan és az aránytalan és szabálytalan megnevezéssel ellátott ábrák Bendetz Móric A grafológia könyve c. munkájából került átmásolásra.


Joomla 1.6 Templates designed by Joomla Hosting Reviews