Az én fiam is bűnöző?

Nyomtatás
Megjelent: 2011. július 02. szombat Írta: Kárászné Tomanó Ágnes

A kérdés meglepő, de ki lehet biztos benne, hogy tökéletesen ismeri gyermekét? Sok az olyan szülő, akiknek eddig kifogástalanul viselkedő fia, lánya, egy hírműsor negatív szereplőjévé válik.

Lövöldözik egy gyorsétteremben, kirabol egy postahivatalt, vagy gyilkosságra, anyagyilkosságra bujtogatja barátait. Elgondolkodtató tény, hogy a szomszédok, ismerősök, barátok, tanárok, szülők semmi rosszat nem tudnak mondani az elkövetőről. Többnyire csendes, jól nevelt, jó modorú fiatalokról van szó, akik eddig sosem mutattak agresszív viselkedést, nem törtek-zúztak, nem verekedtek, nem drogoztak. Hogyan jutottak mégis idáig?
Az antiszociális viselkedés egyfajta személyiségzavar, melynek kialakulása valószínűsíthetően a gyerekkorra tehető. Az antiszociális személyekre jellemző, hogy valódi érzelmi kapcsolatokra képtelenek, morális érzékük fejletlen, büntetéssel nem lehet hatni rájuk, empátiára képtelenek. Nem éreznek sajnálatot, bűntudatot, lelkiismeret furdalást. Egoisták, akik hajlamosak másokon élősködni.
Egyre több vizsgálat támasztja alá azt a hipotézist, miszerint az antiszociális személyek alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszerrel születtek. Eszerint az alacsony agyi éberségi illetve aktivitási szint (arousal szint) is oka lehet annak, hogy ezek az emberek szeretik a borzongást, keresik az izgalmakat. Erre azért van szükségük, hogy idegrendszerüket a megfelelő működési szintre állítsák.

Mindenkinek az életében, fejlődésében meghatározóak a gyermekkori élmények. Fontos, hogy legyen legalább egy olyan személy, akihez a kisgyermek érzelmileg szorosan kötődik, aki normális, szabálytisztelő életmódot folytat, akit később utánozhat, példaképül állíthat maga elé. Ugyanilyen fontos számára a szerető család, melyben teljes biztonságban érzi magát.

Feltehetően ennek a szerető családnak a napjainkban oly gyakori szétesése az oka annak, hogy egyre több az antiszociális fiatal. Egy részük agresszivitásukkal, nehezen nevelhetőségükkel hívja fel magára a figyelmet. A többiek viszont észrevétlenek maradnak, megszakítanak minden kapcsolatot társaikkal. Viselkedésük feltételezhető oka az otthoni megváltozott körülményekre vezethető vissza. Szégyellik barátaik, osztálytársaik előtt a felbomlóban lévő családot.        
A hasonlóak társaságát keresve keverednek rossz társaságba, ahol befogadják, sőt megértik őket. Nem kell többé szégyenkezniük, mert ezekben a közösségekben mások az értékek, mások az elvárások is.          

A már kialakult antiszociális személyiségzavaron nehéz segíteni. Lehetőség van azonban arra, hogy a grafológia segítségével időben felismerjük a fiatalok körében már az aszociális viselkedésformát is, mielőtt az rögzülne, és kifejezetten antiszociálissá válhatna.

Kis gyakorlattal bárki megtudhatja az alábbi teszt és egy írásminta alapján, hogy az írás készítője antiszociális viselkedésű-e. Azok a grafológiai jegyek, melyek elvétve ugyan, de

előfordulnak az írásban 1 pontot érnek. A többször előforduló jegyekre 2, az egyáltalán nem szereplőkre 0 pontot adjunk.

1. Fehér felület túlsúlya /jellemzőbb a be nem írt felület/
2. Hullámos sorok
3. Aláírás középre, vagy baloldalra helyezve
4. Negatív sortávolság, vagy változó sortávolság változó szótávolsággal
5. Szűk, vagy hiányzó baloldali margó
6. Hullámos baloldali margó
7. Széles, vagy hullámos jobboldali margó
8. Szembetűnő dőlésszög ingadozás
9. Változatos sorirányok / egyik sor felfelé, másik lefelé halad /
10. Oválba vágó, vagy ahhoz közeli ékezetek
11. Álló, vagy balra dőlő írás
12. Kis írásnagyság / apró betűs írás /
13. Az m és n betűknél szöges árkád, vagy szöges girland a ductus
14. Pacásodások, ideges javítgatások, tremorok, satírozott e betűk megjelenése
15. Kötetlen írás ragasztásokkal, vagy helyenként előforduló kötésekkel
16. Aláírás nagyobb mint a szövegtömb, vagy ellentétes azzal
17. Javítgatások az aláírásban
18. Hiányzó aláírás
19. Nem harmonikus íráskép / tagolatlan, aránytalan margók, sorvezetés nem egyenes, ingadozó betűnagyság és betűszélesség, lassú írás szögesedéssel, túlzott kerekítések, egyenetlen nyomaték, pacás, elkent, javítgatott írás /
20. Középzónás betűk magasságváltakozása
21. Középzónás betűk szélességváltakozása
22. Ingadozó nyomaték / szavak elején, végén, ékezeteknél, áthúzásoknál megjelenő nyomatékerősödés /
23. A Klages-féle formanívó hármas /iskolás/ fokozatától negatív irányban tér el az íráskép / 4-es, vagy 5-ös formanívójú /
24. Betűkihagyások, betűk megcserélése a szavakon belül / freudi elszólások /
25. Betűhasonulások / a=o; v=u; e=i; n=sz; r=v; z=t; k=h; /
26. Fejletlen, középzónába süpped? felső zóna

Értékelés: A kapott pontszámokat összeadjuk, és elosztjuk 52-vel, ekkor egy százalékos értéket kapunk.
50%-os határig normál személyiség
50-60% között: problémás személyiség
60% felett: veszélyeztetett személyiség

negatív sortávolság

 

oválba-vágó ékezetek

 

középzónába süppedő felső zóna

A grafológiai vizsgálatok nagy előnye a többi vizsgálatokkal szemben, hogy az a személy sem képes az eredményt befolyásolni, aki tudja, hogy grafológus számára ír. Ha nem biztos abban, hogy jól értékelte az írást, és beleegyezik annak lapunk hasábjain való nyilvános értékelésébe, kérjük küldje be egy jeligével együtt szerkesztőségünk címére, ahol grafológusaink elvégzik az értékelést.

Kárászné Tomanó Ágnes

Megjelent a Grafo Magazin 2. évf. 1.számában 2001-ben.

Joomla 1.6 Templates designed by Joomla Hosting Reviews